Munkakörnyezet

 

- Mi a legideálisabb környezet egy ilyen meditációhoz, amiket csinálsz?

- Attól függ, mit csinálok.

- Mitől függ?

- Nálam a prioritástól, amiben azért lehet mozgatni az időben a munkát.

- Ez mit jelent?

- Alkalmazkodást a külvilághoz, ami az elején egyáltalán nem volt ennyire egyértelmű. Az elején létfontosságú dolgok futottak igen kevés odds-szal a sikerre. Ma már megtehetem, hogy tudok alkalmazkodni egy-egy eseményhez, ami kinn történik.

- Egy ilyen esemény alatt közben nem meditálsz?

- Dehogynem. Csak a nagy figyelmet igénylő dolgokat tolom el az elé vagy mögé. Különben közben is futnak a meditációk, ami azért nem helyez engem a társaság középpontjába, de legalább ott vagyok.

- Hogyan lehet ezt gyakorolni?

- TV nézés közben. Egy idő után menni fog a figyelem megszervezése.

- Mindenki így csinálja?

- Nem tudom, 20 évig meditáltam lényegében egyedül. De gyanítom, hogy így kevesen csinálják, ahogy én.

- Miért?

- Mert az emberek társas lények és mindent szeretnek másoktól csoportban tanulni. Én pedig magamtól jöttem rá dolgokra és fejlesztettem ki a saját technikáimat.

- Te nem vagy társas lény?

- Az elején az volt a legrosszabb, hogy rám szakadt a magány. Bár jó volt, amikor a belső világom feléledt, hozzá kellett szoknom az egyedülléthez.

- Végig egyedül voltál?

- Érdekes módon voltak időszakok, amikor felbukkantak olyan emberek, akik amolyan felkészítést kaptak. Ez azt jelentette, hogy kisebb-hosszabb ideig megjelentek a meditációim közben.

- Mit jelent a felkészítés?

- Nézhették, amit csinálok és közben kérdezhettek.

- Kik voltak ők?

- Milyen látószögön kérdezed?

- Emberin.

- Olyan emberek akik az internetről rám találtak és nem volt okom a távol tartásukra.

- Mit tanultak?

- Mindent megmutattam nekik, de csak az volt az övék, amit megértettek belőle. Amikor később ezt lemértem, a legjobb is csak 22%-on volt.

- Sokat fizettek neked ezért?

- Gyakorlatilag ingyenes oktatás volt. Mivel emberi látószögön kérdezted, nehéz lenne ennél többet mondanom, de ez megfelelt az akkori égi környezet elvárásainak. Ám amikor a helyzet kezdett eldurvulni ezekkel az égiekkel, minden alapvetően változott és már nem csinálok ilyet.

- Min durvult el a helyzet?

- Az nagyon megy nekik, hogy elkezdeni egy közös célért az együttműködést, ám az már nagyon nem, hogy befejezni azt. 

- De akkor nem voltál egyedül.

- Ha valaki volt a másik szobában, akkor is egyedül voltam a sajátomban. Aztán van itt még valami. A magány egy értékes élethelyzet, ha meditálni akarsz. Van azonban egy jellemzője, hogy egy idő után rájössz az előnyeire. Ha van melletted valaki, annak tökéletesen kell illenie ahhoz, amit csinálsz, különben feszültség keletkezik. Az egyetlen, ami ártalmas, mert könnyen támadásnak értelmezhetik a helyzetet odaát. Ezért is lettek ezek az emberek kedvelt megszállási célpontok, én pedig sok tapasztalat árán már nem vagyok védtelen ezzel szemben a jövőben.

- Mi van akkor, ha új jelentkező érkezik?

- Már nem tud olyan könnyen érkezni és előre leszögezzük a felkészítés időtartamát. Ez ideális esetben maximum 1 év és 2 hónap, de volt egy olyan teszt, ami kiderítette, mennyi a tényleges maximum. Mindenki túlélte.

- Mit jelent az, hogy már nem tud olyan könnyen érkezni?

- Alkalmasság, képesség, kompetencia, szabad akarat oda és vissza. Ezek a paraméterek váltották fel azt, hogy az ég ide küld valakit.

- Az a 22% mire elég nekik?

- Jóval több lehet, ha egyszer úgy döntenek, hogy meditálni fognak.

- Ott nem meditáltak?

- Én meditáltam, de biztosan elkaptak belőle valamit. Ilyenkor az ember változik, de amikor a beavatások átmentek, az életérzés visszaáll a normál emberi életre. Onnantól már az ő dolguk, mihez kezdenek vele.

- A visszatérésed mennyiben változtatja meg az életedet?

- Két eset lehetséges. Az egyikben lehet erre sosem kapsz választ, a másikban ott lesz a híroldalak főlapjain.